PrimeFM

Lee Burridge

Részletek

Közzétéve: 2014. február 20. csütörtök, 16:08

Múlt szombaton, a Cinema Hall sötét falait remegtette meg zenéivel Lee Burridge. Szettje előtt azonban válaszolt kérdéseinkre…

Sokat dolgozol együtt Matthew Dekay-el, ha jól tudom éppen tőle érkeztél Berlinből…

Igen, ő egy csodás zenész, mindig mosolyog és a pozitív kisugárzása kihat a munkájára is, szeretünk együtt dolgozni. Jelenleg a kiadómnak (All Day I Dream) munkálkodunk egy új projekten, főleg a melodikus hangzásokat toljuk most előtérbe. Erre építettünk fel egy rendezvénysorozatot az Államokban, amit a nyári szezonban elhozunk Európába is. A kiadó ebben a koncepcióban egy információs csatornát tölt be, amin keresztül próbálunk egy kis figyelmet generálni a tevékenységünknek.

Ha már szóba került a kiadód, miként vélekedsz a mostanában egyre divatosabb, lassabb, és ahogy te is fogalmaztál, melodikus hangzású zenék térnyeréséről?

Bizonyos területeken nagyon népszerű és igen lehet mondani, hogy újra előtérbe került ez a típusú hangzás is, de én sokszor nagyon egyszerűnek találom ezeket a számokat. Ezért a jövőben arra igyekszünk fókuszálni, hogy még több érzelmet vegyítsünk a számainkba, de közben megtartsuk a táncolható tempót és a húzós groove-okat.

Hová helyezed a fókuszt ma este a szetted során?

Sosem tervezem el előre mit fogok játszani, majd a közönség és a hangulat adja mit kell pakolni. Egyébként is, szeretem keverni a stílusokat, nem szeretnék beleragadni egy egysíkú előadásba.

Már nagyon régóta koptatod a dj pultokat, emlékszel az első fellépésedre?

Persze, hogyne emlékeznék. Először is végig futott rajtam az érzés, hogy „bassza meg” most én vagyok a dj (nevet). Őszintén szólva eléggé be voltam rezelve, még annak ellenére is, hogy apám pubjának a „disco” részében játszottam. Már akkor elvarázsoltak a villogó fények, a sejtelmes környezet, no meg az üvöltő zene. Tudod akkor még (1984) senkit nem érdekelt ki áll a pultban vagy, hogy milyen zenét rak fel a lemezlovas. Az emberek azt hallgatták ami szólt, senkinek nem voltak különösebb elvárásai ezen a téren, más világot éltünk.

Miért lettél dj?

Nem azért, mint amiért ma nagyon sokan szeretnének azok lenni. Nem a pénz vagy a siker miatt, a mai fiatalok legtöbbje csak a figyelemre, csillogásra vágyik. Én csak szerettem volna hangosan lejátszani a számaimat. Emlékszem, amikor kicsi voltam kiraktam a magnómat az ablakba, hogy a szomszédaink is hallhassák a zenét. Ma már lehet nem örülnének neki. (nevet)

Mindig barátságosan viselkedsz a közönséggel, megállsz egy fotó erejéig, pacsizol a bulizókkal. Ennyi évvel a hátad mögött, hogy tudsz ennyire nyitott maradni feléjük?

Mert ugyan olyan vagyok, mint ők. Soha nem éreztem magam fontosabbnak, mint azokat, akik csak táncolni jönnek el a buliba, végső soron mindannyian ugyan azért vagyunk itt, hogy jól érezzük magunkat. Az hogy a pultban állhatsz és arra buliznak amit te játszol, persze óriási pluszt ad, de ettől még ugyan olyan partyarc vagyok mint ti.

Mik most a fő célkitűzések a munkádban?

Jelenleg két dologra koncentrálok nagyon, az egyik egy nappali bulisorozat, igazi fenékrázós, dallamos zenékkel, természetesen gyönyörű szabadtéri környezetben. Ezen felül a Get Weird kiadót szeretném feléleszteni és újra zenéket kiadni a címke alatt.

Most Londonban vagy Los Angeles-ben élsz?

Is-is. Fél évet itt töltök Európában a maradék időt pedig az Államokban.

Látsz különbséget a közönség tekintetében?

Amerikában most mindenki nagyon éhes az elektronikus zenére, leginkább persze az EDM-re ugranak, de már sokan kezdik észrevenni, hogy több is van ebben a műfajban. Ezeket az embereket próbáljuk kint levadászni, hozzá teszem egyre nagyobb sikerrel. Európában ennek már tényleg kultúrája van, lassan nyugodtan kijelenthetjük, hogy generációk nőttek fel a klubokban és ennek köszönhetően itt már nem mindig akkora a lelkesedés, illetve sok helyen idő kell hozzá, hogy a kiöregedettek helyét átvegye egy új, lelkes közönség.

Mi alapján szelektálsz a megjelenő zenék közül?

Túl sok minden nem változott az évek alatt, közel állnak hozzám a house jegyeket hordozó darabok, fontos, hogy jól táncolható legyen, a közönség érezzen benne energiát, ami megmozgatja őket. Azt keresem, ami majd a legjobban fog szólni a tánctéren, de soha nem fogok feltenni egy Coldplay remixet csak azért, hogy reakciót váltsak ki az emberekből. Próbálok távol maradni az ilyen húzásoktól. (nevet)

Miért adsz néha idióta címet a számaidnak?

Sok hülyeséget beszélek és többnyire le is írom őket. Ezek néha nagyon jól passzolnak egy-egy számhoz. Szeretem a humort…

Tervek erre az évre?

Nem lesz sok pihenés, folytatódik a bulisorozatom New York-ban, az Államokban megszervezett fesztiválokat elhozzuk Európába is, illetve építem tovább a közönséget LA-ben is. Mint már említettem, újra be fog indulni a Get Weird, illetve nem maradnak el a stúdiómunkák Matthew Dekay-el sem.